Családjog

Családjogi alapelvek:

• A házasság és a család védelme
• A gyermekek érdekének védelme
• A házastársak egyenjogúságának elve
• A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve

Házasság felbontása

A bíróság bármelyik házastárs kérelmére felbonthatja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

KÖZÖS MEGEGYEZÉS – végleges elhatározás, befolyásmentes megállapodás

TÉNYÁLLÁSOS BONTÁS – egyik fél kérelmére történik, de nincs közös megegyezés

A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – a saját elhatározásokból vagy a bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítő eljárás eredményeképpen létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják.

KÖZÖS MEGEGYEZÉSEN ALAPULÓ VÁLÁS MEDIÁTOR SEGÍTSÉGÉVEL IS BONYOLÍTHATÓ!!!

KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL TÖRTÉNŐ VÁLÁSNÁL AZ ALÁBBIAKRÓL SZÜKSÉGES MEGÁLLAPODNI alapesetben:

1. Közös gyerek(ek) szülői felügyeleti jog rendezése
2. Különélő szülővel kapcsolattartás
3. Közös gyerek(ek) tartása – tartásdíj
4. Házastársi tartás
5. Közös lakás használata

Szülői felügyelet tartalma:

• Kiskorú gyermek nevének meghatározásának,
• gondozásának,
• nevelésének,
• tartózkodási helye meghatározásának,
• vagyona kezelésének,
• törvényes képviseletének jogát és kötelességét,
• gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásának a jogát foglalja magában

Szülői felügyeleti jog vonatkozásában megállapodhatnak a szülők, hogy

• a jogokat és a kötelezettségeket közösen gyakorolják
• a jogokat és a kötelezettségeket egymás között megosztják
• a szülői felügyeletet az egyik szülő gyakorolja – ekkor a másik szülőnek együttdöntési joga van a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben

A gyermek sorsát lényegesen érintő kérdések:

• gyermek nevének meghatározása, megváltoztatása
• iskola, életpálya megválasztása
• szülő lakóhelyén kívüli tartózkodás
• külföldi tartózkodási hely kijelölése
• állampolgárság megváltoztatása

KAPCSOLATTARTÁS

Célja: a családi kapcsolatok fenntartása és a gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése

A kapcsolattartásra vonatkozóan rendelkezni kell:

• a kapcsolattartás gyakoriságáról
• időtartalmáról
• folyamatos vagy időszakos voltáról
• gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról
• a kapcsolattartás elmaradására vonatokozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról

Kapcsolattatás fajtái:

Folyamatos: személyes találkozó, rendszeres elvitel, levelezés, telefon, ajándék, csomag

Időszakos: tanítási szünetek, többnapos ünnepek

GYEREK TARTÁSA

Kiskorú gyermek rászorultságának vélelme – középiskolai tanulmányokat folytató 20. életévének betöltéséig (továbbtanuló nagykorú gyermek tartása külön szabályozva)

A gyermeket gondozó szülő természetben, míg a különélő szülő pénzben teljesíti

Mértéke és fizetésének módja: a szülők megállapodása az irányadó

Gyermek tartásdíj mértéknek megállapítása során irányadó szempontok:

• A gyermek indokolt szükségletei – megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások
• Mindkét szülő jövedelmi és vagyoni helyzete
• Más gyermek tartása
• Gyermek jövedelme
• Gyermeknek és a szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási TB és szociális ellátás

Megjegyzés: a fenti anyag a speciális, egyedi eseteket nem tartalmazza, az anyag az alapesetekre vonatkozó főbb szabályokat tartalmazza